Erre figyeljen, ha nem akar meglepődni a nyugdíján!

Erre figyeljen, ha nem akar meglepődni a nyugdíján!

Ki, mikor hogyan mehet nyugdíjba, mi a nyugdíjkorhatár és hogyan lehet megállapítani a szolgálati időt? Mit lehet tenni, hogy ne nyugdíj előtt derüljön ki, hiányoznak bizonyos szolgálati évek? Ezzel a témával is foglalkozott a Napközben.

Hirdetés:

Előre készülni kell a nyugdíjba vonulásra – mivel az ember ezt egyszer teszi meg, érdemes minél több figyelmet fordítani rá. Többek közt nagyon fontos, hogy a nyugdíjba vonulás előtt meg kell szüntetni a nyugdíjbiztosítási, illetve minden más, szolgálati idő szerzésére irányuló jogviszonyt, hogy a nyugdíj megállapítható legyen – hangsúlyozta Molnár Ágnes, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főosztályvezető-helyettese.

Dezse Tivadar nyugdíjszakértő szerint érdemes azt életpálya során kétszer, háromszor egyeztetni az számokat a nyugdíjbiztosítóval, vagyis időről időre tisztába tenni a nyilvántartásokban szereplő kereseti és szolgálatiidő-adatokat. Ez azért fontos, hogy ne a nyugdíj előtt fél évvel vagy két nappal derüljön ki, hogy valami nincs rendben, mert így körülményesebb lehet ügyintézés.

Húsz év, de lehet kevesebb is

Az általános szabály szerint öregségi nyugdíjra a korhatár elérésével és legalább 20 év szolgálati idő megszerzésével válhat valaki jogosulttá, amivel az ügyfeleik általában tisztában vannak. Sokkal fogósabb kérdés, hogy ki mikor tölti be a nyugdíjkorhatárt, ugyanis annak mértéke folyamatosan emelkedik – a 65. évhez – így minden születési évhez másik tartozik.

Molnár Ágnes hozzátette, hogy már 15 év szolgálati idővel is szerezhető, de csak résznyugdíj, amely mindenképp alacsonyabb, mint a 20 év alapján számítható nyugdíj – ilyenkor az átlagkereset 43 százaléka lesz a juttatás.

Folyamatosan változik a korhatár

2017-ben azok mehetnek el öregségi nyugdíjba, akik a 63. életévük betöltését követő 183. napot elérik. 65 éves korukban először azok vonulnak öregségi nyugdíjba, akik 1957-ben születtek – tette hozzá Molnár Ágnes a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Öregdiákok előnyben

A szolgálati időbe számít többek közt a munkaviszonyban, illetve a közalkalmazotti, közszolgálati, köztisztviselői, vagy fegyveres állományban, szakmunkásképzésben eltöltött idő, valamint az 1998 előtti felsőfokú nappali tagozatos tanulmányok periódusa is – akkor is, ha nem zárult diplomaszerzéssel.  A mostani egyetemistákra, főiskolásokra tehát nem vonatkozik a kedvezmény, de ők még annyira távol állnak a nyugdíjigényléstől, hogy elsősorban nem ők érdeklődnek a vonatkozó szabályozás iránt – jegyezte meg a szakember.

Hirdetés:

A külföldi idő is beleszámíthat

Ha valaki az Európai Unió több tagállamában is szerez nyugdíjra jogosító időt, akkor ezek az országok külön-külön kalkulálnak majd nyugdíjat a számára. Ha Magyarországon nem szerezte meg a szükséges 20 év szolgálati időt, akkor a más uniós tagállamban szerzett szolgálati időt is hozzászámolják, de csak a jogosultsághoz. Ha fennáll a jogosultság, akkor minden tagállam a nála megszerzett idő arányában fog nyugdíjat fizetni – hangsúlyozta.

Nem csak a munkahelyi munka számít

A gyermekneveléssel otthon töltött idő, amikor az érintett bármilyen gyermekgondozással kapcsolatos ellátásokat kapott, szintén szolgálati időnek minősül, mert főszabály szerint ezekből a juttatásokból járulékot kell vonni. A szolgálati időt tehát úgy is meg lehet határozni, hogy az a járulékfizetéssel töltött idő, amibe beletartozik a gyed, a gyes vagy a munkanélküli ellátás ideje is – mondta Dezse Tivadar nyugdíjszakértő.

A táppénzes idő is

A munkaviszony alatti betegszabadság és a táppénz beleszámít a jogosultsági időbe, de a passzív táppénz, amit a munkaviszony megszűnését követően folyósítanak, az nem. Ha párhuzamosan több jogviszony áll fenn, akkor az ugyanarra a periódusra eső jogviszonyokat csak egyszer lehet figyelembe venni a szolgálati idő szempontjából, a duplamunka tehát a nyugdíj összegének alakulását tekintve lesz majd érdekes – jegyezte meg Lórodi László.

Évtizedek jövedelmét nézik

Molnár Ágnes elmondta, a nyugdíj összegének számításakor az 1988-tól a nyugdíjazásig szerzett, és járulékalaphoz sorolt jövedelmek mindegyikét figyelembe veszik, a különböző évek tételeiből átlagot kalkulálnak. A magasabb keresetű esztendők tehát felfelé, a rosszabbak lefelé húzzák a nyugdíj összegét. (A szolgálati időbe az 1988 előtti évek is beletartoznak, de a nyugdíj számításakor az akkori jövedelmeket nem veszik figyelembe.)

Lórodi László munkajogász hozzátette, a megbízási szerződéssel végzett munkáért kapott jövedelmek szintén nyugdíjalapot képeznek, ha vontak belőlük járulékot.

A cikk forrása: hirado.hu

Hirdetés:

Hasonló cikkek: